Felkészültségi szintek meghatározása

Annak céljából, hogy nagyjából bekategorizálhassuk a különböző felkészülési módokat, úgy gondoltuk megalkotunk egy rendszert, ahol mindenki kedvére eldöntheti, hogy mennyire is érdekli a felkészülés.

Első szint - A Figyelmes

A felkészülés különböző fokozatait öt szintre osztottuk. Az egyes szintek egymásra is épülve érintik a felkészülés alapvető témaköreit. Az első szint egy átkötő szint az önmagát felkészülőnek valló személy és az ilyesféle tevékenységtől teljesen elhidegülő ember közt. Ugyanis az ilyen szintű felkészülést mindenki csinálja. Ahogy a szint megnevezése „Figyelmes” is arra utal, hogy itt nem másról van szó, mint nyitott szemmel élni az életet, odafigyelni a körülöttünk történő eseményekre. Az egyik legfontosabb lépése a felkészülésnek az agyunk ráhangolása a felkészült gondolkodásra. Ezen a szinten értelmezve mindenki felkészül és sok esetben erre kötelezve is van. Különböző törvények, szabályozások léteznek az emberek biztonságának érdekében. Bizonyításképpen egy "nem felkészülő" ember egy napját kövessük végig nagy lépésekben.

Reggel egy olyan lakásban ébred, amelyben tudja, hogy csak olyan emberek tartózkodnak, akiket ő beengedett, legalábbis az, hogy egy bezárt lakásban aludt erre enged következtetni és ez nagy valószínűséggel igaz is. Miután kikel az ágyból elmegy a fürdőszobába. Odakészíti a száraz törülközőt a fürdőkád közelébe, hogy ne kelljen sok időt esetleg a törülköző beszerzésével töltenie a hűvösebb szobában, kockáztatva egy megfázást, valamint nyújtózkodnia se kelljen a nedves kádból kihajolva az elcsúszás veszélye mellett. A zuhanyzás befejeztével kilép a kádból, megtörölközik, és közben leereszti az esetleges maradék vizet. A haját mihamarabb megszárítja és ezt úgy teszi, hogy szárazra törli a kezét és sehol a fürdőszobában nem folyik a víz vagy a lába alatt nincs tócsa. Ezzel csökkentette is az áramütés veszélyét. Kis ugrás után elér a konyhába ahol elkészíti a reggelijét. A konyha tele van olyan veszélyforrással, amelyeket mindenki természet szerűen kivéd. A forró tányérhoz ronggyal nyúl hozzá, a beragadt pirítóst nem működés közben késsel piszkálja ki. Majd mikor már indul a munkahelyére bezárja a lakást, hogy óvja a vagyontárgyai épségét és biztonságát. Kiér az utcára, ahol megáll a piros lámpánál, körülnéz a zebrán, megbizonyosodik, hogy tényleg megadták-e neki az elsőbbséget és betartja a KRESZ által előírt szabályokat. Ez elég is arra, hogy belássuk, mindenki felkészül. Hiszen a „Figyelmes” pont arról szól, hogy mások hibáiból tanulunk, illetve ha valamire felhívják a figyelmünk, akkor arra reagálunk, értelmezzük és elkerüljük a veszélyt. Mindenhol találhatunk jelzéseket, piktogramokat, melyek a veszélyes helyzetre hívják fel a figyelmet. Ha az ember előbb gondolkodik és csak azután cselekszik az már előre tervezés, tehát felkészülünk egy általunk megtenni kívánt cselekvésre. Természetesen az ilyesféle napi tevékenység már jó fiatalon rutinná válik, tehát nem igényel többlet felkészülést. Érdemes mások rutinját is megismerni, mert lehet, hogy ő máshogy kezel bizonyos szituációkat és ez akár hatékonyabb, biztonságosabb is lehet.

Ennek a szintnek a kapcsán a mindennapi tevékenységekkel összefüggő kis okosságokat tervezzük összegyűjteni, amire lehet az ember nem is gondol. Viszont miután valaki szembesül egy ilyen tanáccsal, lehet, hogy nagyobb biztonságban élheti az életét.

Második szint – Felkészülő

A felkészülés második szintje az emberek életében nagy valószínűséggel bekövetkező eseményekkel foglalkozik. Ezek már nem a mindennapi történések során bekövetkező események, hanem ritkábban előforduló ám alkalmanként jóval nagyobb problémák. Ennek a szintnek is űzője mindenki, mint az elsőnek, csak a szintnek egy kisebb részét alkalmazzák. Erre a tevékenységre is köteleznek minket bizonyos előírások, törvények, néha csak a józanész diktálja, hogy fel kell készülnünk. Ezt a szintet a legjobban az úgynevezett „Ready to Go” vagy " Bug Out Bag" csomagokkal lehet jellemezni. Ezek a csomagok az olyan váratlan, de mégis sokak életében bekövetkező események esetén használatosak, melyek megtörténésekor fontos, hogy minél hamarabb hozzájussunk a szükséges eszközökhöz. Talán a legtöbben az autóban kötelezően tartandó elsősegélydoboz kapcsán köthetők ehhez a szinthez.

Erre is a törvény kötelez minket, minden autóban megtalálható, bár a lehető legkevesebben „várnak” egy balesetet, viszont amikor bekövetkezik a baj életmentő lehet az, hogy minél hamarabb elérjük a szükséges felszerelést. Az viszont már nem mondható el mindenkiről, hogy tudja is mi lapul meg ebben a dobozban. E példa is jól mutatja, hogy ezen a szinten már minimális pénzügyi befektetés kell beszerezni a megfelelő felszerelést, de sok esetben ez már jelen van az egyes háztartásokban, csak rendszerezni kell őket. Saját magunkat is képezni kell, mégpedig úgy, hogy agyban is felkészülünk azon eseményekre, amelyekre a csomagot előkészítettük. Az elsősegély doboz esetében, ismerni kell a doboz tartalmát illetve, hogy adott esetben hogyan kell használni. Ha egy szituációt időnként elképzelünk, vagy egy konkrét múltbeli eset kapcsán, amely nem is feltétlenül velünk történt, elemezzük, hogy mit kell, kellett volna cselekedni, segíthet nekünk gyorsabban, jobban reagálni, amikor a baj velünk történik. „Ready to Go” csomagot sok váratlan eseményre lehet előkészíteni. Érdemes egy általános alapcsomagot egyben tartani, ami nem feltétlenül valami bekövetkezett bajt segít átvészelni, hanem épp csak gyorsan rendelkezésre kell állnia. Ha az ember előkészít egy ilyet elkerülhető az a kellemetlenség, hogy a sietségben elfelejt valamit. Ezt az általános csomagot lehet adott szituációra továbbfejleszteni. Ez a fejlesztés akár lehet földrajzi elhelyezkedés szerint (ki milyen környezetben él), vagy a csomag helye és célja (sokan tartanak ilyen csomagot az autóban, ebben az esetben mást kell tartalmaznia). Az egyes életszituációkra is tovább lehet fejleszteni ezt a csomagot, például terhesség vagy más korházi kezelés esetén, hiszen sohase lehet tudni, hogy mikor kell a terhes nőnek bemennie a kórházba, vagy éppen az állandó kezelésekre járó betegnek bevonulnia hosszabb időre. Minden szituációra más-más tartalommal kell rendelkezzen ez a csomag. Erről majd egy másik cikkünkben lehet olvasni részletesebben, hogy milyen alapfelszereléseket érdemes magunknál tartani az egyes esetekben, amelyet mindenki kiegészíthet a saját igényeire szabva.

Tehát ezen a szinten az ember leginkább a saját energiájából szán egy kicsit arra, hogy egy olyan váratlan eseményből, melynek bekövetkezése statisztikailag valószínű, a lehető legjobban jöjjön ki. Ne feledjük az említett „Ready to Go” csomagok nagy része sose kerül felhasználásra, de ez így is van jól, mert eszerint, bár fel voltunk rá készülve, de nem következett be a nemkívánatos váratlan esemény.

"Jobb ha van, de nem kell, mintha kéne, de nincsen."

Harmadik szint - Tervező

A harmadik szint, mint a neve is utal rá, már egy komolyabb utánajárást, előkészülést, tervezést igényel. Ezen a szinten az olyan eseményekre készülünk fel, amelyeknek kicsi a valószínűsége, hogy velünk történnek meg, viszont több esetről is tudunk, amikor mással esett meg. Ide sorolhatóak a természeti katasztrófákra való felkészülés, a kisebb politikai zűrzavar esetére való felkészülés, továbbá jó példa betörés elleni védekezés.

Erre is találhatunk törvények és jogszabályok általi kötelezettséget, például tűz esetére menekülési útvonal kialakítására. Ilyen felkészülésre mindenkinek a saját otthonában is szüksége lenne, mégis kevesen gondolnak rá. A tervező szinthez már magasabb pénzügyi befektetés igény tartozik. Itt már építésről van szó, melyhez bizonyos esetekben érdemes szakember segítségét kérni. Vannak olyan esetek amikor elég a józan ész és egy jó helyre erősített létra, vagy egy jó helyen tárolt kötél is teljesen megfelelő szolgálatot tesz. A már említett események, mint például környezeti katasztrófák, ami lehet tűzeset, földrengés, árvíz, stb. (nyilván földrajzi elhelyezkedéstől függően kell felkészülni), esetén érezhető, hogy az ember a korábbi szintek kapcsán felmerült eseményekhez képest, egyre tehetetlenebb abban az esetben, ha nincs felkészülve.

A betörés elleni védelem is ide sorolható. Ezt két csoportba sorolhatjuk. Az egyik eset az amikor anyagi értékeket kell megvédeni, a másik amikor személyi épségét kell megóvni. Előbbi esetén megerősített nyílászárók segíthetnek, vagy sokak által alkalmazott riasztó beszerelése. Utóbbi már egy jóval fontosabb dolog, ugyanis nincs értékesebb az emberi életnél, a testi épségnél. A legbiztonságosabb erre az esetre egy pánikszoba kialakítása, amely egyébként a környezeti katasztrófáktól is védelmet nyújt.

A raktározás, készletezés fontos eleme a felkészülésnek. Ekkor az ember felhalmoz, bizonyos mennyiségű élelmiszert, használati cikket otthonában. Ez a készlet adott számú személynek adott ideig elég. Ez akkor nagy segítség, amikor lehetetlenné válik új termékek beszerzése, melynek bármilyen oka lehet, akár politikai zavar, akár a természet tesz keresztbe. A készletezésnek fontos eleme a leltár, hogy mit is raktározunk, illetve a tervezés, hogy az adott készlet meddig elegendő.

A tervező szinten is a legfontosabb fejben jelen lenni, előre kitalálni milyen esemény történhet meg velünk. Eltervezni, hogy mi is a teendő ezen esemény bekövetkeztekor, és ha kell egy létra az ablak alá, akkor tegyük oda.

A legjobb ha a létra mindig készen áll, de sose kell használni.

További szintek hamarosan!