Ökológiai lábnyom

Öko lábnyom feloszlásaEzt a cikket azért másoltam be némi rövidítéssel, hogy innen is felhívjuk a figyelmet a természettel való harmonikus együttélés megtanulásának fontosságára. Az emberiség, ha ebben a mértékben fokozza a természeti források kiaknázását, és ilyen mértékben nem törődik a rekultivációval, illetve a források hatékonyságának növelésével, nem a FÖLDET teszi tönkre. A FÖLD simán kiheveri azt a pusztítást, amit végzünk rajta. Egyszerűen úgy járunk, mint a vírusok, melyek elpusztítják a gazdatestet, és ebbe ők is belepusztulnak. Csak esetünkben nem a FÖLD pusztul el, hanem az élőhelyünk válik élhetetlenné. A FÖLD ezt túléli, de az emberiség nem. A környezetvédelemmel ne a FÖLDET akarjuk megvédeni. Megvédi az önmagát. Hanem saját életterünket próbáljuk minél hosszabb időn keresztül, végső soron emberi léptékkel mérve örökre élhetőnek fenntartani.

Bevezetés 

A világ gazdasági tevékenysége évente négy százalékkal nő – ez azt jelenti, hogy 18 évente megkétszereződik. Míg 1950-ben 2,5 milliárd ember élt a Földön, jelenleg már 7 milliárdnál is többen vagyunk. Közben a fejenkénti energia- és anyagfogyasztás is növekszik. Könnyen belátható, hogy a környezetre nehezedő terhelést nem lehet a végtelenségig növelni, hiszen a Föld véges méretű, és erőforrásai is végesek. Az ökológiai lábnyom szemléletesen fejezi ki környezeti terhelésünk mértékét; a fogalom segítségével jól lehet mérni és szemléltetni a természetre gyakorolt hatásunkat.

Mit jelent a kifejezés?

Az ökológiai lábnyom fogalmát egy kanadai ökológus, William Rees alkotta meg a hetvenes években, majd a ’90-es évek első felében Mathis Wackernagel-el közösen fejlesztette tovább. A fogalom egy globális hektárban megadott értéket takar, melynek számítása során számba veszik egy adott embercsoport tevékenysége során felhasznált, illetve leadott energiát és anyagokat.
A számítást elvégezve arra derül fény, hogy hány globális hektár föld és vízfelületre van szükség az adott folyamatok fenntartásához. Bármely régió gazdaságának – például a Föld egészének, vagy egy-egy országnak - kiszámítható az ökológiai lábnyoma, ezen túlmenően egyének, vállalatok, vagy akár nagy sportesemények környezeti hatását is fel lehet térképezni a módszerrel.

Hogyan számítják az ökológiai lábnyomot?

"Mind az ökológiai lábnyom, mind a biokapacitás mértékegysége a globális hektár (gha), amely egy olyan hektárnak felel meg, ahol a termelékenység egyenlő a Föld 11,2 milliárd bioproduktív hektárjának átlagos termelékenységével..
A következő terület-típusokat különböztetik meg:

  • szántók
  • legelők
  • halászterületek
  • erdők
  • szénnyelő földterület, pl. erdő
  • a nukleáris energia egyenértéke
  • beépített földfelszín, amelyet az infrastruktúra foglal el

Túllövés

Öko lábnyomA gazdaság méretét nem lehet a végtelenségig növelni, mert előbb-utóbb a növekedés a környezet korlátaiba ütközik. Az emberiség létszámának növekedésével az egy főre jutó produktív földterület a század eleji öt globális hektárról 2003-ra 1,8 globális hektárra csökkent. Az egy emberre jutó átlagos ökológiai lábnyom viszont 2,2 globális hektárra növekedett, ami 0,4 globális hektárral meghaladta a rendelkezésre álló tényleges földterületet. (Az emberiség teljes ökológiai lábnyoma 14,1 milliárd globális hektár volt ebben az évben.) 2013-ra ez az érték már 16.1 milliárd gha, vagyis 1,8-szorosa a Föld bioproduktív területeinek !!! Az 1980-as évek vége óta egyfajta „túllövést” produkál az emberiség, mivel nagyobb az ökológiai lábnyoma, mint a Föld biológiai kapacitása. 2003-ban már 25% volt ez a különbség.  Mindez az élőlények sokaságának és magának az emberiségnek a jövőjét, jólétét egyaránt veszélyezteti. A növekvő ökológiai lábnyom különböző komponensei eltérő mértékben változnak.

Nagy lábon élnek a gazdagok

2003-ban a Föld országai közül az Egyesült Arab Emírségekben volt a legnagyobb, majdnem 12 gha az egy lakosra jutó ökológiai lábnyom. Ha mindenki úgy élne, mint ezen ország lakói, több, mint 5 Földre lenne szükség a fogyasztásuk biztosítására. Az „élbolyban” az Amerikai Egyesült Államok következik 9,6 globális hektárral, nyomában harmadikként Finnországot találjuk (7,6 ha). A három legkisebb lábnyomú ország Banglades (0,5 ha), Szomália (0,4 ha) és Afganisztán (0,1 ha). A legkisebb és legnagyobb lábnyomú országok között majdnem 120-szoros különbség van!

Korrekcióra van szükség

Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, 2050-ben az emberiség kétszer akkora ütemben fogja fogyasztani a Föld erőforrásait, mint ahogy azok újratermelődnek. Ez a túllövés nem csak a biológiai sokféleséget veszélyezteti, hanem károsítja az ökológiai rendszereket, és ezáltal azon funkciók is csorbát szenvednek, amelyek erőforrásokat és szolgáltatásokat biztosítanak az emberiségnek.

Forrás: Bajomi Bálint, greenfo.hu

Vissza a cikkekhez