Kik élik túl a következő világjárványt?
A vírusok néhány óránként szaporodnak, tehát mutálódnak. Amíg régen a közlekedéslassúsága miatt előbb haltak meg a vírushordozók, mint ahogy a járványt továbbvihették volna távoli tájakra, addig ma ez már az első észlelés előtt körbejárhatja a világot. Fel vagyunk erre készülve? Íme néhány cikk, melyek ezt a témát feszegetik. Felkészülőként semmi esetre sem lehet egy vállhúzással túllépni olyan valószínűségi százalékértékeket, melyek a WHO szakemberei által is elképzelhetőek.
Nézzük elsőként, hogy a WHO miként osztályozza a járványokat. Egy 6 fokú skálát hoztak létre, mely az alábbiak szerint csoportosítja a vírusokat fertőzőképességük szerint:
- fázis: A vírusok csak állatok közt terjednek, emberre nem veszélyesek
- fázis: Az állatok közt fertőző betegségek, jellemzően háziasított állatokról átterjednek emberre is. Ez már előjele egy későbbi mutációnak, mely világjárványhoz vezethet.
- fázis: Kisebb embercsoportokban megjelenő vírus, mely jellemzően állatok általi fertőzésből ered, de már enyhe mértékben emberről is terjed emberre. Ez azonban még nem elég ahhoz, hogy fenntartsanak egy masszív járványhoz szükséges esetszámot.
- fázis: A járvány igazoltan terjed emberről emberre. Közösségeken belül nő a megbetegedések gyakorisága. Ilyen esetekben a különböző országok hatóságai felveszik egymással a kapcsolatot a világjárvány megakadályozása érdekében.
- fázis: Emberről emberre terjedő variáns megjelenése legalább két országban.
- fázis: Járvány, azaz nagy tömegek megbetegedése legalább két régióban.
WHO régiók térképen
A járvány csúcspontjának azt az időszakot nevezik, amely után már csökken az új megbetegedések száma.
Amikor a WHO hatfokú skáláján egy adott járvány eléri az ötös szintet, az a világméretű elterjedés jelentős veszélyét jelzi. Ha bejelentik a hatos szintű állapotot - mint nemrég a H1N1 esetében - az azt jelenti, hogy a betegség a világ két különböző régiójában, önálló gócokban fertőz.
Egy ilyen kiterjedésű járványt gyakorlatilag lehetetlen az országhatárokon kívül tartani. Az óvintézkedésekre vonatkozó alapvető szabályozások a WHO hatáskörébe tartoznak. Az Egészségügyi Világszervezet azonban szabad teret ad az országoknak, hogy - egy 2005-ös rendelet nyomán - önállóan dönthessék el, milyen óvintézkedésekkel kívánnak reagálni egy-egy meghatározó, a közegészségügyet érintő járványra.
A legalapvetőbb óvintézkedések a reptereken:
- útlevélvizsgálat és a csomagfelvétel előtt egészségügyi kontroll
- lázzal, vagy hőemelkedéssel járó betegségek kiszűrése hőkamerákkal
- folyamatos reptéri egészségügyi szolgálat
- a fertőzés gyanújának felmerülésekor további kivizsgálás lehetőségének biztosítása
Miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szinte havonta figyelmeztet egy világméretű járvány veszélyeire, a katasztrófa elhárításának lehetőségével nem számol. A világszervezet alkalmazottai nyilatkoznak, figyelmeztetnek és széttárják a kezüket, a göttingeni Max-Planck Intézet kutatói viszont számolnak, és egy új modell segítségével megállíthatónak tartják a világjárványokat. Igaz, ehhez a világ nagy reptereit időlegesen le kell zárni.
Az Egészségügyi Világszervezet az elmúlt évek világméretű és riasztó járványai kapcsán többször felhívta már a figyelmet arra, hogy mindez még csak a kezdet volt. Legutóbb Klaus Stohr, a WHO járványügyi bizottságának koordinátora nyilatkozott a Spieleg Online-nak: „Minden valószínűség szerint közeleg egy világméretű pandémia, melynek a világ népességének akár 25-30 százaléka is áldozatul eshet, de a legoptimistább becslések szerint is legalább 5-6 millió ember halhat meg a veszélyességébe egy atípusos tüdőgyulladáshoz hasonló kórban.”
Kétségkívül igaz, hogy nemcsak a WHO alkalmazottai találták ki az emberiség nagy részét fenyegető kór esetleges újabb megjelenését. Kutatók egyetértenek abban, hogy kb. 20-30 évente felüti fejét egy olyan vírus, mely emberek ezreinek halálát okozza. Csak a 20. századból ismert három nagy járvány: 1918 és 1920 között a spanyolnátha egyes becslések szerint mintegy 40 millió embert vitt el. 1957-ben az ún. ázsiai nátha követelt világszerte 700 ezer halottat, 1968-ban pedig a hong-kongi vírus ölt meg egymillió embert.
„36 éve nem volt komolynak mondható influenza pandémia. A közeljövőben biztosan várhatunk egy hatalmas járványt, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a világ különböző pontjai közötti távolságok a hatalmas légiforgalomnak köszönhetően mennyire lerövidültek”- nyilatkozta Stohr.
„A távolsági közlekedés fejlődése valóban egyik fő komponense a világméretű járványok kialakulásának” – állítja Theo Geisel, a göttingeni Max-Planck-Institut igazgatója. „Gondoljunk csak bele mennyire más volt a helyzet a középkori pestis esetében: a fertőzöttek egy héten belül meghaltak általában, ezen egy hét alatt azonban maximum száz kilométeres távolságra tudták elvinni magukkal a betegséget. A pestis három év alatt jutott el Szicíliából Norvégiába. Manapság egy járvány egy héten belül megjelenhet a világ különböző pontjain” – erősíti meg Geisel.
Érdekes módon azonban a járványok terjedésének előrejelzése mégis csődöt mondott mind a madárinfluenza, mind az atípusos tüdőgyulladás tekintetében. A göttingeni intézet munkatársai szerint ennek egyszerű az oka: nem megfelelő modellel dolgoztak a különböző világszervezetek alkalmazottai.
Matematikai modellek bevonásával Lars Hufnagel, Dirk Brockmann és Theo Geisel arra az eredményre jutott, hogy a fenyegető járványok megfékezhetőek. A számításhoz persze figyelembe kellett venni azt is, h
ogy a világ legnagyobb repülőterei mennyi repülőgépet és milyen induló állomásról fogadnak. A kutatók szerint nem az az érdekes, hogy hány ember fordul meg naponta egy repülőtéren, hanem az, hogy hány célállomással van összeköttetésben az adott légiforgalmi kikötő.
A járvány megfékezésének sikerességében az is közrejátszik ezen kívül, hogy kellő időben ismerik-e fel a betegséget, illetve, hogy milyen úton történik a fertőzés. Mindezek figyelembe vételével azonban képesek lehetnek a világszervezetek és a kormányok reagálni. A kérdés a kutatók szerint inkább az lehet, hogy vajon elhatározzák-e magukat a cselekvésre.
A kutatók szerint ugyanis egyetlen útja lehet egy már felismert és aktív kórokozó megfékezésének: a repülőterek időleges bezárása. Ezzel lehet lokalizálni a fertőzést, mely máskülönben a hatalmas repülőforgalom révén mindenhova eljuthat. Ilyenkor fognak elkezdeni számolni a kormányok és a különböző szervezetek, melyik éri meg jobban: ha elviselik azt a veszteséget, amelyet a járvány saját országukban okoz, avagy szembe néznek azzal a kieséssel, mely a légiforgalom részleges megbénulásából ered. A kutatók azt vallják, hogy egy valódi veszélyekkel járó járvány kialakulását csakis a repülőterek lezárásával lehet megfékezni.
A világjárvány kiindulópontja: Európa és az Egyesült Államok
Több szervezet ezzel egy időben arra figyelmeztet: könnyen elképzelhető, hogy nem valamely távoli ázsiai vagy afrikai országból fog elindulni a következő világméretű epidémia. Azokat a kutatásokat ugyanis, melyek során például a spanyolnátha kialakulásának okait vizsgálják, gyakran olyan európai és amerikai laboratóriumokban végzik, melyek nem felelnek meg a veszélyességi előírásoknak.
Nem egy példa akadt az elmúlt időkben olyan felelőtlen cselekedetre is, mellyel biztonsági szakértők szerint valóban kockáztatják egy hatalmas járvány kialakulását. Több alkalommal jelezte már John Wood, a biológiai és vegyi kísérletezések felügyeletét végző brit központi intézet virológusa (National Institute for Biological Standards and Control), hogy tudóstársai sokkal alacsonyabb veszélyességi fokozat szerint végzik a spanyolnátha okainak kutatását, mint ami indokolt volna.
Ezek a cikkek arra figyelmeztetik a kicsit is előrelátó embereket, hogy bár bíznunk kell az egészségügyi hatóságokban, és fel kell tételeznünk róluk, hogy a lehetőségeikhez képest mindent megtesznek majd egy világjárvány esetén, de nem lehetünk elbizakodottak. A józanész, és az előrelátás járványok esetén is előnyhöz juttathat minket. Az erős immunrendszer nem csak ebben az esetben, de a leghétköznapibb betegségek esetében is az átlagnál nagyobb védelmet nyújt. A tiszta, egészséges víz az organikus forrásból származó táplálék kiegészítők, a jól megválasztott étkezési és életmódbeli szokások növelik az esélyünket, hogy mind a normál életben, mind pedig szélsőséges helyzetben nagyobb eséllyel kerekedjünk felül a problémákon. A felkészülés fontos része, hogy rendelkezzünk annyi tartalékkal, hogy ha a szükség úgy hozza, néhány hétig ne kelljen tömegbe mennünk. Ezt részletesen kifejtem az új könyvemben is, ezért itt nem részletezem.
Készüljünk a legrosszabbra, de reméljük a legjobbat!
S.N.
források:
National Geographic - Civilizáció - ’A közeljövőben várható egy nagyobb járvány’
Life Network - Minden járványt túléltünk-eddig
